LEKTORÁLÁS – RECENZIÓK

Tisztelt Kállay György!
Köszönöm a Gizella gőzös történetéről írt cikkem visszajelzését.
A balatoni hajózás történetével foglalkozom, az egyes hajók története csak addig érdekel, amig a Balatonon működtek. Ezért nem követtem a Gizella további sorsát… (Igaz, hogy éppen kiadás elött áll a Balaton Gőzhajózási Társaság és a Kisfaludy gőzhajó története c. kismonográfiám amely a hajó történetét végig követi, igaz ez a történet is a Balatonon „játszódik”.)
A küldött fotó szerintem nem az a Gizella, amely a Balatonra épült. Ahogy Ön is írja, robosztusabb hajó, kinézetre nem egy max. 25-40 fő szállítására alkalmas hajó.
Nagyapja visszaemlékezésével kapcsolatban: 1914. február 25.: „Elsülyedt a „Gizella” gőzös. Az óbudai téli kikötőben 25-én délután elsülyedt a Dunagőzhajózási Társaság egyik legrégibb s eddig Mohács és Budapest között közlekedő „Gizella” nevű gőzöse. Az erős jégzajlás következtében léket kapott s ez okozta az elsülyedést. Emberéletben nem esett kár.” (Mohácsi Hirlap, 1914 március 1.)
A hajót kiemelték és rövidesen forgalomba állították. 1914. október 1-i híradás: „…Reggel hat órakor meg is jött az Esztergom és Budapest között közlekedő Gizella gőzös, amely kötelekkel visszahúzta a Budapestet a Duna medrébe. Ez a munka is teljes órát vett igénybe és a Budapest csak reggel fél nyolc órakor ért Esztergomba, ahonnan azután rendben folytatta útját Bécs felé…” (Budapesti Hírlap, 1914. október 1.) Vagyis ekkor már ő segített más hajón.
Lehet, hogy a DGT „egyik legrégebb” hajójának adatai szerepelnek Gonda Béla könyvében. Részletek: „«Gisella» Méretei: hosszúság: 61,19 m., szélesség: 6,55 m., magasság : 2,79 m., legnagyobb szélesség 13,03 m. Mélyjáratuk 34 tonna szénnel 1,26 m. 680 utas befogadására van berendezve. Gépei : «Gisella»: Teljesítő képesség 525,6 IHP. Lapátok száma 11 drb. A két henger alakú csöves kazán tűz felülete 194 m2.” (Gonda Béla: Magyar hajózás. Bp. 1899.)
Jelenleg több információm csak arról van, hogy Gizella nevű hajók már az 1850-es évektől hasították a hullámokat. Csatolók néhány híradás részletet:

1860. április 8-i híradás: „A belga trónörökös, a brabanti herczeg, e hó elsején városunkon keresztülutazott. A budai várpalotában volt szállva. Megtekintő a helyi nevezetességeket, s éjjel a rendelkezésére bocsátott pompás Gizella-gőzösre szállva, másnap kora hajnalban Galacz felé indult, hol a szultán hajója s küldöttei várják… (Nővilág, 1860. április 8.)

1868. június 18.: „Napóleon herceg, mióta hazánkba jött, a magyar vendégszeretet szívélyességeivel találkozik mindenfelé. Már dunai útjában is, a parton fekvő nagyobb városok mindenütt élénk zajjal üdvözlék a „Gizella” gőzös érkeztét. Az éljenek közt, melyekkel fővárosunk fogadó, kiválik a Jókai Móré, ki tegnap a „Honban” meleg szavakkal fogadta… (Fővárosi Lapok, 1868. június 18.)

1871. augusztus 27-i híradás: „Ő Felsége Mária Henriette, a belgák KIRÁLYNÉJA pénteken reggel Alcsuthról Budára érkezett. A királyné ez nap a fővárosban mulatott. Délelőtt József főherczeg Ő Fensége kíséretében a Margit-szigetre rándult, s délutáni 3 óráig ott maradt. Oda és vissza a „Gizella“ gőzösön ment és kiléptekor a hajóslegényeket megjutalmazta…” (Budapesti Közlöny, 1871. augusztus 27.)

1872. május 25-i híradás: „A holleini szül. Aschauer Károly, a „Gizella” gőzösfűtője tegnap este Nagy-Maros és Szobb között a hajóczölöpről saját vigyázatlansága folytán a Dunába esett és a hullámok között nyomtalanul eltűnt.” (Pesti Napló, 1872. május 25.)

1872 július végén: „…Egy újabban megjelent karcsú test, mely a Traun hullámait szeldeli — Gizelláé; azaz az uj Gizella gőzösé, mely a napokban ő felségét az ausztriai császárt vitte Ebenseebe, honnan Ischlbe ment a császárnét és a porosz koronaherczeget látogatni…” (Nefelejts, 1872. augusztus 4.)
Ha többet tud meg az egykori „balatoni” Gizella gözhajó történetéről, kérem jelezze.
További sikeres kutatást kívánva tisztelettel üdvözli:
P. Miklós Tamás